A „Kábítószerek és pszichotrop gyógyszerek: az egyensúly megteremtése az opioidok ellenőrzésére vonatkozó nemzeti politikában: értékelési irányelvek” című dokumentum átdolgozott kiadása; Egészségügyi Világszervezet, Genf, 2000 (WHO/EDM/QSM/2000.4). Az egyensúly biztosítása az ellenőrzött anyagokra vonatkozó nemzeti politikákban: iránymutatás az ellenőrzött gyógyszerek elérhetőségéhez és hozzáférhetőségéhez című dokumentum iránymutatást nyújt a nemzetközi kábítószer‐ellenőrzési egyezmények által szabályozott anyagokból készített gyógyszerek (továbbiakban: ellenőrzött gyógyszerek) elérhetőségére, hozzáférhetőségére, megfizethetőségére és ellenőrzésére vonatkozó politikák és jogszabályok tekintetében. A dokumentum „az összes ellenőrzött gyógyszerre” vonatkozik – középpontban az alapvető gyógyszerekkel. Az ellenőrzött gyógyszerek fontos szerepet játszanak a gyógyítás számos területén, a fájdalomcsillapítást, az opioidfüggőség kezelését, a sürgősségi szülészetet, a pszichiátriát és a neurológiát is beleértve.

Az ellenőrzött gyógyszerek elérhetősége, hozzáférhetősége és megfizethetősége minden ország számára fontos, de a legtöbbjük esetében problematikus kérdés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatja a kormányok, a civil társadalom és más érdekeltek arra vonatkozó törekvéseit, hogy a lehető legjobb közegészségügyi eredményt érjék el a szóban forgó gyógyszerekkel kapcsolatos politikákkal. A WHO úgy véli, a közegészségügyi eredmény akkor tekinthető a legjobbnak (vagy „kiegyensúlyozottnak”), amikor optimális egyensúly jön létre az ésszerű gyógyszerhasználathoz való hozzáférés maximalizálása és a kábítószerrel való visszaélés minimalizálása között. A politikaalkotók, a tudományos világ, a civil társadalom és mások, akiknek munka‐ vagy érdeklődési területe a kábítószer‐ellenőrzés vagy a közegészségügy, munkájuk során követhetik ezt az iránymutatást annak érdekében, hogy biztosítsák az ellenőrzött gyógyszerek jobb felhasználását és azt, hogy több beteg használja ki az említett gyógyszerek által – azok ésszerű használata mellett – nyújtott előnyöket.

Minden országnak – jogi, politikai, közegészségügyi és erkölcsi alapon – kettős kötelezettsége van ezekkel a gyógyszerekkel kapcsolatban. Egyfelől biztosítani kell, hogy ezek az anyagok gyógyászati célokra elérhetők, másfelől meg kell védeni a lakosságot a visszaéléssel és a függőséggel szemben. Az országoknak olyan politika kialakítására kell törekedniük, amely mindkét célt eléri; más szóval kifejezve „kiegyensúlyozott politika” a cél.

E kötelezettség legfőbb jogi alapja a nemzetközi kábítószer‐ellenőrzési egyezményekben található. A gyógyászati célokra történő elérhetőség biztosításának nemzeti feladatát támogató jogi elveket az egészséghez való nemzetközi joggal részletesen foglalkozó jogi aktusok is tartalmazzák. A politikai indokok különféle millenniumi fejlesztési célokban vannak megfogalmazva, amelyek ellenőrzött gyógyszerek nélkül nem érhetők el. Közegészségügyi szempontból ez a kötelezettség sok társadalmi haszonnal jár, ideértve a költségmegtakarítást és a fertőző betegségek terjedésének csökkenését. Nyilvánvalóan a kormányoknak erkölcsi kötelezettsége is az emberek megóvása a szenvedéstől vagy a haláltól, ha ez bármilyen módon elkerülhető.